Az EU-csúcson (jún. 20.) a magyar kormány – a csehekkel és lengyelekkel karöltve – meghiúsította, hogy határozat szülessen a 2050-re elérendő karbon-semlegességről. A nagy megrökönyödést kiváltó döntéssel kapcsolatban az első magyarázatot Orbán Viktor adta – élő nyilatkozat formájában – közvetlenül a kormány nevében hozott döntés után. Ennek kulcsmondatai:
- „A céllal egyetértünk, de amíg nem látjuk, hol van erre a pénz, addig nem vállaljuk. Úgyhogy kezdjünk tárgyalni a pénzről!”
- „Ha az unió ehhez nyit forrásokat, és meg tudjuk valósítani a magyar energiarendszer korszerűsítését úgy, hogy a családoknak nem kell ezért többet fizetniük, akkor vállaljuk.”
- „Ha jobb a klíma, de nem tudják kifizetni az energiaszámláikat, akkor az egyik ügy megoldásával egy még nagyobb bajt idéztünk elő”.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ ezzel kapcsolatos közleménye sem mond újat; csak megerősíti, hogy
„Magyarország kormányának felelőssége, hogy alacsonyan tartsa a magyar családok rezsikiadásait”.
Összegző következtetéseim a fenti mondatok alapján:
A magyar kormány…
- olyan megoldást akar, hogy klímacélok is legyenek, de meg lehessen védeni „rezsi-csökkentést” is;
- az ehhez szükséges költségeket egyértelműen uniós forrásoktól várja;
- a megelőzendő klíma-katasztrófát kisebb problémának látja, mint azt, hogy a magyar családoknak esetleg nehézségeik lesznek az energiaszámlákkal kapcsolatban.
