Amióta csak léteznek Európában egyetemek, azok döntően egy állam, vagy egy város tulajdonában vannak. Ez évszázadok óta így van hazánkban is.
A kormány azonban törvényt hozott (2021. évi IX. törvény) a „Közfeladatot Ellátó Vagyonkezelő Alapítványok” létrehozásáról, melyeknek éppen egyetem-tulajdonlás a feladata. Azóta számos egyetem átesett az ú.n. „modellváltáson”, vagyis lényegében egy KEKVA kuratóriumának a tulajdonába kerültek. Lényegében tehát magántulajdonba.
Állami kézben van még pl. a BME, az ELTE és a Zeneakadémia
Folyik az ELTE és a BME gazdasági ellehetetlenítése („megfojtása”). Ennek tanulságos példája, hogy az ELTE TTK egyik – vagy több? – oktatóját felszólították, hogy költözzön ki a tanszéki szobájából, mert azt kiadják bérlőknek.
Folyik a Zeneakadémia új rektorának a megválasztása, s a kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy – akár szabálytalanságok és személyre szóló rendeletalkotás útján is – olyan ember kerüljön rektori pozícióba, aki bízvást alá fogja írni, hogy a Zeneművészeti Egyetem is „kéri” a KEKVÁ-sítást.
Magánegyetemek is vannak a világon; ilyen pl. a Bécsbe üldözött CEU, s az USÁ-ban is van több is.
Ezek az egyetemek kettős vezetés alatt működnek, s alapvető követelmény a két vezető testület egymás kompetenciáit tiszteletben tartó együttműködése:
A Szenátus – vagyis az egyetemi professzorok választott testülete –, amely az egyetem működésmódjának, valamint szakmai oktató- és kutatómunkájának irányításáért felelős.
A Kuratórium feladata pedig az, hogy a maga anyagi lehetőségeivel és a gazdálkodás felügyeletével biztosítsa az egyetem működését. (Hasznos lehet, ha a kuratórium tagja – vagy az elnöke – szakmájából adódóan ért is az adott egyetem témaköréhez, ugyanakkor nem veheti át a szenátus döntési jogkörét.)
A mi KEKVÁ-s egyetemeinken jogszabályilag nem ez a helyzet, ott ugyanis meghatározott – kulcsfontosságú – működési és tartalmi kérdésekben is a kuratórium jogosult dönteni (s nem a szenátus!) Vagyis itt még egyes oktatási-kutatási kérdésekben is a kuratórium alá van rendelve a szenátus.
A modellváltott egyetemeket tulajdonló kuratóriumok elnökei miniszterek, államtitkárok, de legalábbis Fidesz-közeli potentátok lettek a kormány határozatlan idejű („holtomiglan-holtodiglan”) kinevezésével. (Ez az egyik oka annak, hogy az EU zárolta a támogatási pénzeket. A pénzek megkapása érdekben a kormány javított ugyan valamelyest a helyzeten, de ettől az még továbbra is elfogadhatatlan.) *******************
2023 tavaszán Ádám Zoltán, a Corvinus Egyetem oktatója nem engedett vizsgázni egy hallgatót, mert nem teljesítette a vizsgaszabályzatban előírt feladatait.
A Corvinus kuratóriumának elnöke Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatója. Ennek a hallgatónak az apja pedig a MOL egyik „nagyrészvényese”, aki megkereste az egyetem vezetőit, s elintézte, hogy találjanak valamilyen megoldást annak ellenére, hogy a gyermeke nem felelt meg a kritériumoknak.
Az egyik dékán le is vizsgáztatta ezt a hallgatót – külön teremben, külön neki készült kérdések alapján.
Ádám Zoltán etikai vizsgálatot kezdeményezett a rektor és a szabálytalanul vizsgáztató oktató ellen. A kinevezett vizsgáló bizottság érezhetően kínos helyzetben volt, több menetben is hozott ilyen-olyan döntéseket, végül azonban felmentette a rektort (aki egyébként közben lemondott) és a vizsgáztató dékánt is.
Ádám Zoltánt viszont a bizottság súlyosan elmarasztalta, mert úgymond „nem volt együttműködő, és különben is: cinikusan beszélt a rektorral”.
Ádám Zoltánt október 24.-én azonnali hatállyal kirúgták az egyetemről.
