Az alábbiakban adatokkal támasztom alá, hogy a koronavírus-járvány
- nem olyan „gyilkos”, mint az ebola;
- hasonlóan súlyos, mint a hajdan rettegett „spanyolnátha” (ami szintén influenza volt), és
- lényegesen veszélyesebb a „közönséges” influenzánál.
Minden nagy járvánnyal, így a COVID-19 pandémia „kezelésével” kapcsolatban is kulcskérdés a „halálozási arány” [latin eredetű szóval: letalitás; angolul Case Fatality Rate (CFR)]. Ez a Meghaltak aránya a Fertőzöttekhez viszonyítva (%-ban).
Minthogy egy éppen zajló járvány idején nyilván nem ismerjük pontosan az összes fertőzött számát, a CFR számértékéből csak óvatosan szabad következtetéseket levonni. Ennek ellenére az összehasonlítások tanulságosak lehetnek. Nézzük a tényeket!
Az Our World in Data (https://ourworldindata.org/coronavirus, ápr. 27.) és az euronews (https://www.euronews.com/2020/04/24/covid-19-coronavirus-breakdown-of-deaths-and-infections-worldwide; ápr. 24.) adatai szinte egybeesnek, ezért csak az utóbbiból idézek néhány CFR-adatot:
South Korea 2,3%
Germany 3,8%
USA 5,6%
Sweden 11,8%
Italy 13,5%
France 14,1%
Az előző forrás „világátlagot” is megad; ez 7,1%
A hivatalos magyar adatok (koronavirus.gov.hu, ápr. 28.) szerint az elhunytak száma 291, a fertőzöttek száma 2649. A hazai letalitási arány tehát 11%. A világátlag ugyanitt: 6,9%, ami (mint látjuk) alig tér el az OWiD fenti adatától.
Nem állunk tehát jól. De kérdés, hogy mennyire súlyos a helyzet. Vessük össze más járványok halálozási arányszámaival!
Influenza (szezonális) 0,1%
Sárgaláz 5,0%
Spanyolnátha (1918) 5-15 % (a világháborús helyzet miatt nagyon bizonytalanok az adatok!)
Ebola 90,0%
Következtetéseim:
- a helyzet súlyos, de nem indokol sem pánikot, sem „hadiállapotot”;
- a védekező korlátozások fokozatos és szakaszos lazítása látszik célirányosnak;
- bölcsen kell mérlegelni az egészségügyi, gazdasági, pszichológiai stb. szempontokat;
- a döntéseket nem szabad alárendelni presztízs- vagy lobbi-érdekeknek.
Drukkoljunk, hogy a döntéshozóink képesek legyenek erre!