A cikk márc. 18.-án jelent meg a Népszava Szép Szó c. mellékletében. Az egyetemek alapítványosításáról szól. Arról, hogy az európai egyetemek sok-száz éve általánosan jellemző autonómiáját hogyan töri derékba a Fidesz.
Ugyanakkor tanulságosan „szép” példáink vannak arra, hogy ami egy demokratikus jog-államban elfogadhatatlan, azt a Fidesz mégis bevezeti, sőt pozitívumnak tekinti és még büszke is rá. Nézzünk erre „történelmi” előzményeket! Lánczi András (a kormányközeli Századvég Alapítvány elnöke) szerint „Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”. Orbán Balázs (O.V. „politikai igazgatója”) pedig az alábbi fogalmazással jelzi, hogy pártunk és kormányunk igenis abszolút hatalomra törekszik: „A média szuverenitási kérdés, mert aki uralja egy ország médiáját, az uralja annak az országnak a gondolkodását és azon keresztül az országot.” (Jajj! Orwell?! Uralni egy ország gondolkodását? Ilyet utoljára Goebbelstől hallottunk.)
De Orbán Viktornak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján (’23.márc.9.) elhangzott mondatai is elgondolkoztató példaként szolgálnak ugyanerre – az elfogadhatatlant pozitívumnak tekintő – gondolkodásmódra. „Mindegy, hogy az Európai Unió hogyan piszkoskodik az Erasmusszal meg a Horizonttal” felütéssel a következőket mondta a modellváltó egyetemekkel kapcsolatban: „a magyar egyetemektől veszik el azt a versenyelőnyt, hogy az átszervezett, alapítványi módon működtetett egyetemek közvetlenül be vannak kötve az államtitkárokon és a minisztereken keresztül a kormányzati döntéshozatalba; ez nem a kormánynak fontos, vagy azoknak a személyeknek, akik ott ülnek, hanem az egyetemeknek.”
„Be vannak kötve” – tetszenek érteni? Mint a pénztárgépek a NAV-hoz. Egyetem mint kocsmai pénztárgép.
