Avagy: mit mutat az óránk délben? „Hát déli 12-t! Mit mutatna mást?” – vághatnánk rá, hiszen megszoktuk, hogy így van. Nem biztos azonban, hogy igazunk van. Ez nem ilyen egyszerű! Attól függ, hogy mit tekintünk „dél”-nek.
A „dél” szónak két jelentése van; jelent egy napszakot, s jelenti az egyik égtájat is. Ez a kettő azonban szoros tartalmi kapcsolatban van egymással. A szó eredeti jelentése a nappalnak az a szakasza (pillanata), amikor a Nap „delel”, vagyis látszólagos égi útján éppen a lehető legmagasabban van. Ebből származik a szó égtáj-jelentése, miszerint délnek azt az irányt nevezzük, amerre ebben az időben látjuk a Napot.
A Nap – látszó mozgása szerint – reggel keleten kel föl, s este nyugaton nyugszik le. (Ezért nevezzük ezt a két égtájat Keletnek és Nyugatnak.) Közben folyvást nyugat felé halad. Az egyhelyben álló szemlélő számára is nyugat felé halad, és a Földgolyót (meg a térképet) tekintve is. Ha Nyíregyházán már éppen fölkelőben a Nap, akkor Budapesten még csak hajnal van; még semmi sem látszik a Napból, hiszen még nem „érkezett” ide. Ebből logikusan következik, hogy a Nap delelése is valamivel korábban következik be Nyíregyházán. A Nap járása szerinti dél (mint időpont) tehát náluk nem ugyanakkor van, mint Budapesten, hanem kicsit korábban.
De hát az lehetetlenség, hogy a nyíregyháziak órája másképpen járjon, mint a fővárosiaké! Ha így lenne, akkor a vonaton mindig mindenkinek folyton állítgatnia kellene az óráját a szerint, hogy éppen merrefelé utazik. Ennek a kezelhetetlen bonyodalomnak az elkerülésére találták ki a Föld ún. időzónákra való osztását. Az időzónák kapcsolatban vannak az úgynevezett hosszúsági körökkel. Mik ezek?
Azokat a Földet körülfogó, képzeletbeli köröket nevezzük így, amelyek átmennek az északi és déli sarkon is. Ezek a körök elméletileg egyforma hosszúak, s van 2 közös pontjuk: a két sarok. A hosszúsági körök közül kivételes jelentőségű az, amely Londont is érinti. Minthogy évszázadokig az angolok voltak a világ tengereinek „urai”, egy washingtoni konferencia 1884-ben az ő javaslatukra döntött úgy, hogy ez a hosszúsági kör legyen a rendszer nulla-pontja, vagyis a 0 jelzésű hosszúsági kör. (Pontosabban az, amelyik London egyik kerületén, Greenwich-en megy keresztül, ahol a királyi csillagvizsgáló működött.)
A hosszúsági kör másik neve délkör, mert az ugyanazon a hosszúsági körön fekvő településeken egyszerre van dél. London társa ebben az értelemben például Spanyolországban Valencia, s a közép-afrikai Ghanában a nagy tengeri kikötőváros, Accra. Fogalmazhatunk úgy is, hogy Földgömb azon pontjain, amelyek egymás „alatt-fölött” vannak, egyszerre van dél. (Persze Valenciában meredekebben süt a Nap délben, mint Londonban, s Accra-ban még inkább, mert közelebb vannak az Egyenlítőhöz, de itt is, ott is ugyanabban a percben delel (vagyis van a lehetséges legmagasabb pontján) a Nap.
A délkörnek még egy neve van: meridián. A latin medius dies (azaz „a nap közepe” = ’dél’) kifejezés már az ókori latinban összeolvadt meridies-szé. Ennek melléknévi formája pedig meridianus. (Nem tudom, hogy hogyan került a szóba az r-hang, s a szótárak sem igazítanak el ezt illetően.)
Minthogy Greenwich-et választottuk 0 meridiánnak, a Földet körüljárva ettől keletre is van 180o utunk, s nyugat felé is. A Föld egy teljes tengely körüli megfordulásának – ami persze ugyanaz, mint a Földről nézve a Nap látszólagos körútja – az időtartama 24 óra. Ha ezt a 360o-ot 24 részre osztjuk, megkapjuk, hogy mennyit fordul el a Nap egy óra alatt a látszólagos körpályáján. Ez pontosan 15o.
Ez a 15o az európai országok méreteihez képest nem kis távolság. Konkrét példával: ha most éppen – a 15o-os meridiánhoz nagyon közel fekvő – Prága fölött delel a Nap, akkor egy óra múlva lesz London fölött. Tehát 15o földrajzi távolság megfelel a Nap 1 órás útjának. Ahányszor 15o-kal arrébb megyünk a „térképen”, elméletileg annyi órával kell arrébb állítani az óránkat.
Végre az óráknál tartunk! Nézzük, hol, mikor mit mutat az óránk? Az órák beállításának „origója” értelemszerűen a greenwich-i délkör. Az itteni idő az UTC (Universal Time Coordinated). Greenwich-ben az órák akkor fordulnak 12:00-ra, amikor a Nap éppen a legmagasabb pontjára jut. Földrajzilag ezt a zónát nevezzük nyugateurópai időzónának.
Mekkora a zóna szélessége? Minthogy egy óra különbségnek 15o felel meg, ez a „nullás” zóna a Londontól nyugati irányba mért 7,5o-tól a keleti irányba (a kontinens felé) mért 7,5o-ig tart. Ennek megfelelően a következő, UTC+1 időzóna elméletileg 7,5o-tól 22,5o-ig tart, s így tovább. Ez utóbbi a középeurópai időzóna. Ennek a zónának a keleti szélén van hazánk; de Románia már a K-európai (UTC+2) zónába tartozik.
A tényleges időzónák határai azonban a valóságban ennél sokkal bonyolultabbak. Egyrészt a fejlett világ országaiban az emberek életének napi ritmusa már viszonylag független a Nap állásától, ezért az óráinkat nem kell szorosan igazítanunk ahhoz, hogy a Nap mikor kel, delel és nyugszik. Másrészt kereskedelmi, utazási és más gyakorlati okok miatt olyan országok is a Közép-európai (UTC+1) zónához sorolták magukat, amelyek pedig földrajzi elhelyezkedésük alapján a nyugateurópai zónába tartoznának. Ilyen pl. Franciaország, Belgium, Hollandia és Spanyolország is, pedig ezek az országok majdnem teljes terjedelmükkel a nyugateurópai (UTC0) zónába tartoznának.
Így adódik az, hogy – mivel Magyarország és Ausztria órái egyformán járnak – ugyanazt mutatják Garbolcon (amely Magyarország legkeletibb települése), mint Bangs-ban (amely Ausztria legnyugatibb faluja a svájci határ mellett), pedig Garbolcon majdnem egy órával korábban delel a Nap, mint ott. Sőt: bár furcsa, mégis valóság, hogy Bretagne legnyugatibb városában, az Atlanti óceán partján fekvő Brest-ben az emberek órája ugyanazt az időt mutatja, mint a miénk, pedig ott közel 2 órával (pontosan 1 óra 50 perccel) később delel a Nap, mint Garbolcon. S ugyanebből fakad az a szinte már komikus helyzet is, hogy Brest ugyan Londontól nyugatra van (náluk kb. 20 perccel később kel és delel a Nap, mint Londonban), az ő órájuk mégis mindig 1 órával többet mutat, mint a londoniaké.
De még mindig nem adtunk választ arra a kezdő kérdésre, hogy mit mutat az óránk, ha Budapesten éppen delel a nap. A közép-európai zóna órái úgy vannak beállítva, hogy akkor mutassanak 12:00-t, amikor a Nap éppen az időzónánk középvonala – vagyis a 15o-os meridián – fölött delel. Minthogy – ahogy már jeleztük – az európai nagyvárosok közül Prága van ehhez legközelebb, ezért ott egyezik meg leginkább az óramutató és a Nap állása. Budapest azonban Prágához képest 4o-kal keletebbre van (nagyjából a 19o-nál), ezért – minthogy 15o a Nap járását illetően 60 percnek felel meg, s ebből számolva 1o 4 percnek – nálunk 16 perccel korábban delel a Nap, mint Prágában. Az óránk azonban nem a Naphoz van igazítva, hanem a zónaidőhöz, ezért akkor fog 12:00-t mutatni, amikor majd Prágában delel a Nap. Vagyis 16 perc múlva. A válasz tehát a kezdő kérdésre ez: amikor a Nap szerint Budapesten „dél” van, akkor az óránk még csak 11:44-et mutat.
* * *
Közeledik a nyári időszámításra való áttérés, amely mindig március utolsó vasárnapján (jelen esetben 28.-án) esedékes. Aznap (elvben) hajnali 2:00-kor előbbre kell tekerni az óránkat 3:00-ra. Ez a fentieknek megfelelően azt fogja jelenteni, hogy amikor a Nap Budapesten éppen „delel” – azaz egyrészt legmagasabban jár, másrészt éppen déli irányban látszik, az óráink már 12:44-et fognak mutatni. Hogy az óraátállítás valamilyen gazdasági szempontból előnyös-e, vagy sem, arról folynak a viták és számítások. Hogy a nyári időszámítás pszichológiailag kinek szerethetőbb, mint a téli, kinek nem, az is bonyolult kérdés. Ebbe tehát ne bonyolódjunk bele!
Azt azonban értsük meg, hogy ha netán Magyarország úgy dönt, hogy a nyári időszámítást tekinti véglegesnek – vagyis „soha” sem fogja már visszaállítani az órákat a téli időszámításra –, az gyakorlatilag azt jelenti, hogy átsoroltuk magunkat a keleteurópai időzónába. Amelybe például Románia, Ukrajna és Finnország is tartozik. Onnantól kezdve az óramutatónk állása végképp nem lesz szinkronban a Nap járásával, hiszen mindig háromnegyed órával hamarabb fog 12:00-t mutatni, mint ahogyan a Nap delel. Ez a mindennapi tevékenységekben föltehetően nem okozna zavarokat, azonban kérdésessé válna, hogy megnevezésileg továbbra is „középeurópai” ország vagyunk-e, vagy „keleteurópai”. S az óránknak a Nap járásától való – az eddiginél háromszor nagyobb – eltérése mégiscsak okozhat értelmezési zavarokat azt illetően, hogy mit nevezünk napszakilag és földrajzilag „délnek”.
